Megnyugtató eredmények a gödi monitoringkutak első vizsgálata után
Kammerer Zoltán polgármester tájékoztatása szerint az alapállapot-felmérés során mind a hat új kutat (MK1–MK6) megvizsgálták. A projekt hosszú folyamat végére tett pontot: a 2023-as szakértői javaslatot követően, a vízügyi és vasúti hatósági engedélyeztetések után 2025 folyamán épültek ki a kutak, az utolsót (MK6) egy csőtörés miatti halasztás után decemberben adták át.
Nincs NMP, a fémek határérték alattiak
A vizsgálat egyik legfontosabb eredménye, hogy egyetlen vízmintában sem volt kimutatható az NMP (N-metil-2-pirrolidon) jelenléte. Ez az oldószer kiemelt figyelmet kapott a helyi ipari tevékenységgel összefüggésben, de a mérések szerint mennyisége nem érte el a 0,01 mg/l-es kimutatási határt sem.
Hasonlóan kedvező eredmények születtek a fémek és félfémek (például nikkel, kobalt, mangán, réz, ólom) tekintetében is. A tanulmány rögzíti, hogy a B szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációt nem találtak, a legtöbb fém eleve kimutathatatlan volt. A lítium esetében – amelyre nincs hivatalos határérték – két kútban mértek alacsony értékeket (11–15,9 µg/l), ami jóval elmarad a korábbi, 2024-es feltárások során tapasztalt csúcsértékektől.
Mezőgazdasági eredetű nitrát és egyéb összetevők
Az összegzés szerint egyetlen komponensnél tapasztaltak határérték-túllépést: a nitrát koncentrációja hatból öt kútban meghaladta a megengedett mértéket (53,6–97,9 mg/l közötti értékekkel). A szakértők szerint ez a maximum kétszeres túllépés feltehetően korábbi vagy jelenlegi mezőgazdasági tevékenységgel hozható összefüggésbe.
A vizsgálat kiterjedt a dioxinokra és peszticidekre (növényvédő szerekre) is:
- Dioxinok: A vízmintákban és a talajmintákban is kimutathatók voltak bizonyos származékok, de minden esetben a határérték alatt maradtak (bár az MK3 és MK5 kutaknál megközelítették azt).
- Peszticidek: Igen alacsony, a határértéktől messze elmaradó koncentrációban találtak vegyszermaradványokat, ami szintén a terület mezőgazdasági múltjára utal.
Mi az a B szennyezettségi határérték?
A környezetvédelmi mérésekben, így a gödi monitoringkutak jelentésében is szereplő „B” szennyezettségi határérték egy jogilag meghatározott viszonyítási pont. Lényegében három fontos kategóriát különböztetnek meg a talaj és a talajvíz vizsgálatakor:
1. „A” érték (Háttérkoncentráció)
Ez a természetes állapotot jelöli. Azt mutatja meg, hogy az adott anyag (például egy fém) milyen mennyiségben van jelen a talajban vagy a vízben emberi beavatkozás nélkül, természetes körülmények között.
2. „B” érték (Szennyezettségi határérték)
Ez a legfontosabb mérőszám a hírekben. A „B” határérték az a koncentráció, amely felett a terület szennyezettnek minősül.
- Ha egy mérés eredménye a „B” érték alatt van, a terület környezetvédelmi szempontból tiszta/megfelelő.
- Ha a mérés meghaladja a „B” értéket, az azt jelenti, hogy a környezetbe olyan anyag került, ami ott nem (vagy nem akkora mértékben) lehetne jelen. Ilyenkor a hatóságok vizsgálják a szennyezés forrását, és szükség esetén intézkednek.
3. „C” érték (Beavatkozási határérték)
Ez egy sokkal magasabb küszöb. Ha a szennyeződés eléri vagy túllépi a „C” értéket, akkor a szennyezés már közvetlen veszélyt jelenthet az élővilágra vagy az emberi egészségre, ezért kötelező a kármentesítés (például a talajcsere vagy a víz tisztítása).
Folyamatos ellenőrzés
A monitoring programterv értelmében a kutakból a jövőben rendszeresen vesznek majd mintát, hogy az esetleges változások azonnal követhetők legyenek.