Az interjú során Horváth Szilárd felidézte a Búzaszem Iskola alapításának körülményeit, kiemelve, hogy az első épület megvalósításához egyáltalán nem vettek igénybe közpénzt. A beruházás teljes egészében civil erőből, adományokból és a közösség tagjainak személyes áldozatvállalásából – többek között saját házaikra terhelt jelzáloghitelből – valósult meg.
A közelmúltban az iskola új épületszárnnyal gazdagodott, amely projekt során az alapító szoros szakmai kapcsolatot ápolt Kammerer Zoltán polgármesterrel és Tuzson Bence országgyűlési képviselővel. Az alapító szerint a sikeres fejlesztés kulcsa a közös értékrend volt:
„Félszavakból értjük egymást, nagyszerű így együttműködni.”
Közösségi értékek és a „félreértésözön” ellen
A közéleti szerepvállalás és a mindennapi munka kapcsán Horváth Szilárd kritikusan nyilatkozott a közösségi média hatásairól. Véleménye szerint ezek a felületek sokszor a „félreértésözön” és a „mérgezés” színterei, amelyek elvonják a figyelmet az érdemi országépítéstől. Saját bevallása szerint az idejét és energiáját sokkal szívesebben fordítja a magyar oktatás ügyére, legyen szó a gödi iskoláról vagy a moldvai csángó magyarok támogatásáról, amire korábban adója 1 százalékát is felajánlotta.
Az országépítés számára nem csupán elvont fogalom, hanem tevőleges folyamat:
„Iskolát, közösséget, országot építeni öröm.”
Történelmi reflexiók és a függetlenség kérdése
Az interjú egy pontján a kérdező arra kereste a választ, hogy az alapító kivel cserélne életet egyetlen napra. Horváth Szilárd válaszában 1918 őszére és Károlyi Mihály miniszterelnökre utalt, azonban nem kíváncsiságból, hanem a történelem menetének megváltoztatása érdekében. Kifejtette, hogy ebben a kritikus pillanatban a leszerelés helyett a Kárpátok védelmére vezényelte volna a magyar csapatokat, megóvva az ország integritását.
Ez a gondolatmenet szorosan kapcsolódik jelenkori politikai nézeteihez is, melyek szerint Magyarországnak meg kell őriznie szuverenitását a külföldi befolyással szemben. Úgy véli, a függetlenség feladása – bármilyen nemzetközi szervezet javára – ellentétes a magabíró ország eszményével, amelyet a helybéliek és a gödiek számára is irányadónak tart a helyi közösségépítés során.
A Búzaszem Iskola alapítója zárásként elmondta, hogy bár élvezi az öregedéssel járó tapasztalatokat, továbbra is aktívan kíván dolgozni a gödiek közösségéért és a magyar oktatás jövőjéért.