A gödi üzem az elmúlt időszakban számos kritika kereszttüzébe került. A kommunikációs vezető hangsúlyozta az Indexnek adott interjúban, hogy a vállalat eddig több mint 200 milliárd forintot fordított munkavédelmi és környezetvédelmi fejlesztésekre, és jelenleg is több mint 200 szakember dolgozik ezen területeken.
Munkavédelem és egészségügyi ellenőrzések
A gyárban zajló monitoringvizsgálatokkal kapcsolatban elhangzott, hogy rendszeresen végeznek úgynevezett BEM-teszteket a veszélyes anyagokkal dolgozó munkatársaknál. Paplanos Péter elismerte, hogy a múltban fordultak elő hiányosságok a védőeszközök ellenőrzése terén, de állítása szerint ezeket mára orvosolták. A fokozott expozíció miatt kiemelt dolgozókkal kapcsolatban megjegyezte, hogy egyetlen esetben sem volt szükség egészségügyi ellátásra, és a vállalat ellen nincs folyamatban egészségkárosodás miatti munkaügyi per.
A 2021-es halálos balesettel kapcsolatban a vezető megerősítette a tragédia tényét, de cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a holttest elszállítása után azonnal újraindult volna a termelés az érintett részlegen.
Robbanás és üzembiztonság
Az interjúban tisztázták a 2017–2018 környékén történt üzemi baleset körülményeit is. A sajtóban megjelent, tűzről és beomlásról szóló információkkal szemben a vállalat a következőket közölte:
„Az egyik szárítóberendezés – amely az elektródákban lévő nedvesség eltávolítására szolgál – a túlnyomás miatt felrobbant, azonban nem keletkezett sem szikra, sem tűz, és személyi sérülés sem történt.”
Paplanos szerint az eset nem érte el azt a szintet, amelyről külön tájékoztatási kötelezettségük lett volna, mivel veszélyes anyag nem jutott a környezetbe, de a belső biztonsági protokollokat ezt követően felülvizsgálták.
Környezetvédelem és az NMP-kérdés
A gödi és váci önkormányzat negyedéves méréseire hivatkozva a vezető kijelentette, hogy a helyi talajba, vízbe és levegőbe nem került káros anyag az üzem működése következtében. Az Átlátszó által korábban közölt 88 tonnás NMP-kibocsátási adatot becsült, elméleti maximumként jellemezte, amely a valóságban nem realizálódott. A vízbázis védelmével kapcsolatban kifejtette:
„Az NMP-vel kapcsolatban a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. is végez független szakértői vizsgálatokat, a gödi vízbázis kútjainak vizét ellenőrizve. Az akkreditált laboratórium az NMP-t egyetlen mintában sem mutatta ki.”
Hozzátette továbbá, hogy a gödiek számára fontos információ, miszerint az önkormányzat által létesített monitoringkutak legfrissebb mérései sem igazolták az oldószer jelenlétét a talajvízben.
A tetőn látható sötét foltokat grafitporként azonosította, amely a porelszívók korábbi elégtelen hatékonysága miatt jutott ki, de hangsúlyozta, hogy ez az anyag az akkreditált mérések szerint nem jelent környezeti veszélyt.
Gazdasági hatások és a jövő
A Samsung SDI 2020 és 2025 között mintegy 255 milliárd forint adót fizetett be a központi költségvetésbe. A gyár környezethasználati engedélye körüli jogi vitában a Kúria végül a vállalatnak adott igazat, így az üzem jelenleg is érvényes engedéllyel, teljes kapacitáson működhet.
A kommunikációs vezető zárásként elmondta, hogy a vállalat elkötelezett a közbizalom helyreállítása mellett, ennek érdekében továbbra is támogatják a helyi társadalmi kezdeményezéseket és fenntartják a nyílt kommunikációt a helybéliekkel.