A vitatott ügy gyökerei még 2024-re nyúlnak vissza, amikor az érintett területekről a Különleges Gazdasági Övezet (KGÖ) jogi státusza miatt még a Pest Vármegyei Önkormányzat hozhatott döntéseket. A KGÖ-k időközbeni megszűnését követően azonban a gödi önkormányzat törvényi kötelezettségként örökölte meg a folyamatban lévő szabályozási és rendezési feladatokat.
A szakmai és jogi háttér alapján az önkormányzatnak szigorúan kötött jogszabályi úton kell eljárnia a területek sorsát illetően. A kisajátítási eljárás során a helyi hatóság kizárólag azt a négyzetméterárat fizetheti ki az ingatlanokért, amelyet a kormányhivatal által kirendelt független igazságügyi szakértő hivatalosan megállapít. Amennyiben az érintett tulajdonosok keveslik a megállapított összeget, jogorvoslatért bírósághoz fordulhatnak, ami garantálja a törvényes és pártatlan elbírálást.
Az önkormányzati koncepció lényege, hogy a magántulajdonban lévő, jelenleg széttagolt telkek összevonásával és kisebb infrastrukturális fejlesztések végrehajtásával a terület új, magasabb értékű övezeti besorolást kapna. Az így értékesebbé vált ipari területet az önkormányzat szintén szakértő által meghatározott minimumáron, nyilvános pályázati úton értékesítené a Samsung számára.
Mennyi, az annyi?
A fórumon elhangzott, hogy átlagban 2000 forintos négyzetméterár alakult ki, míg az önkormányzat, pont az átsorolás, fejlesztések miatt már 14 ezer forint körüli áron adná a területet. Ebből érzékelhető haszna lenne. Az is fontos szempont, hogy a kisajátítás előtti magánterületekre nem ültethetnek egységes véderdőt, a pályázati kiírás szerint ez azonban most szerződési feltétel volna.
A fórumon 50-70 méteres erdősáv létrejötte hangzott el.
A polgármester szerint már a fák listáját is összeállították.
Bár a fórumon megjelentek körében az elképzelés komoly ellenállást és bírálatokat váltott ki, a szakértők rámutattak, hogy a helyzetet érdemben az új kormányzat alakíthatja át egy esetleges jogszabály-módosítással, amely új jogi kereteket teremthet az ipari övezetek szabályozásában.
Az ügyben (amelyet május 28-án a képviselő-testület is tárgyalt) egyébként a polgármester és az országgyűlési képviselő már nyilvánosan is levelezett egymással, amelyről mi is beszámoltunk.
Kammerer Zoltán viszont arról is beszélt, hogy szerinte a végső döntés az új kormányzat kezében van. Ha ők úgy látják jónak, akkor leállhat a folyamat és ehhez Göd is alkalmazkodna. Szavaiból úgy érzékeltük, hogy a labdát átpöccintette Miskolczi Orsolya térfelére, aki szerint a közeljövőben felálló Környezetvédelmi Minisztérium minden bizonnyal foglalkozik ezzel a kérdéssel is. Éppen ezért tartotta jónak a fórumot, hiszen az ilyen párbeszédre, az állaspontok megmutatására szükség van.
Helyi adó
A fórumon, ennél a pontnál, a Samsung helyi adója is szóba került. Dr. Pintér György, a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke elmondta: felmerült annak a lehetősége, hogy a helyi iparűzési adó (IPA) mértékét Gödön visszaemeljék a törvényi maximumot jelentő 2 százalékra. A képviselő hangsúlyozta, hogy erről felelős döntést csak a jövő évre vonatkozó központi adójogszabályi környezet véglegesítése után, az új kormány intézkedéseinek ismeretében lehet hozni.
Pintér György kiemelte, hogy a döntés során kiemelten figyelembe kell venni a gödi kis- és középvállalkozások (KKV-k) teherviselő képességét és érdekeit is, hogy egy ilyen adóemelés ne nehezítse el a helyi vállalkozókat. A Samsungnál történő adóemeléssel ugyanis automatikusan az ő terheik is növekednének.
A fórumon – néhány, az adótitkot említő tiszteletkör után – az is kiderült, hogy az IPA-bevételek kb. 7/8-át a Samsung adja, ami a gyakorlatban 4-4,5 milliárd forintot jelent a városnak.
A képviselő hozzászólása végén még azt mondta, hogy személy szerint támogatja az emelést, amely a 2027-es évre vonatkozhatna majd.