Menő gödi tetoválószalonja van a korábbi NB I-es labdarúgónak

Szatmári Lóránd sikeresnek mondható NB I-es focikarrier után pályát módosított. Tetoválással foglalkozik, mert a labdarúgástól túl sok csalódást és igazságtalanságot kapott.

Az utolsó években sok keserűség és igazságtalanság ért a futballban, ezért nem akartam ebben a közegben maradni – mondta abban az interjúban Szatmári Lóránd, amelyet a csakfoci.hu-nak adott.

Ebből kiderül, hogy ma már szalonja van Gödön, és a család mellett ez teszi ki az életét. Úgy fogalmaz: “soha nem gondoltam volna, hogy egyszer foci nélkül is teljes lesz az életem, de most ez a helyzet.”

A hosszú beszélgetésben arról is beszél, hogy azért labdarúgók is az ügyfelei közé tartoznak, Lakatos Csaba volt a vizsgavendége, de járt már nála Birtalan Botond, Germán Tamás, Frőhlich Roland, Talabér Attila, Simon Attila, a Szekszárdi testvérek, Bitó Martin, akinek a sípcsontját 9 óráig tetoválta.

Ami a focit illeti, szakított a játékkal. Keserűen beszél arról, hogy “tavaly nyáron vonultam vissza és bevallom, félévig szenvedtem, de aztán el tudtam engedni és eljutottam oda, hogy nem igazán érdekel a foci. Ha a válogatott játszik, azt megnézem a tévében, de maximum ennyi a kötődésem a sportághoz.”

A szaklapban persze ennyivel nem engedik el ezt a kérdést. Így szóba került az is, hogy az olaszországi fiatal évek után bár Pintér Attila a válogatott bő keretébe is meghívta, de nem sikerült a nemzeti csapatban debütálnia. Szerinte egy elcserélés után beskatulyázták NB II-es játékosnak és abból már nem tudott kitörni.

Ami a tetoválást illeti bár autodidakta módon képezte magát, de elvégzett egy tanfolyamot is, hogy maximálisan képben legyen minden aprósággal: például a bőrtípusok sajátosságaival, a színekkel, a fertőtlenítéssel. Arról nem is beszélve, hogy a vendégekben is nagyobb bizalmat kelt, ha egy diplomás tetoválóművészre bízzák a bőrüket.