Meglehetősen sokan, több tucatnyian jöttel el arra az író-olvasó taálkozóra, amelyet a gödi művházban tartottak kedden este. Mező Gábor kutató-újságíró volt a vendég, akinek a művei az állampárt működséről szólnak. Pontosabban arról, hogy a szocialista korszakban miképpen működött a besúgói rendszer.
A Századvég 3T Múltkutató Intézetének igazgatója legújabb művében a költő környezetében tevékenykedő mozgalmárok politikai és családi hátterét tárta fel. Az előadáson elhangzott: a könyv címe Kodolányi Jánostól származik, aki szerint József Attila „sötét társaságokban forgott”. Mező Gábor kifejtette, hogy
a költő egy ideig valóban része volt a kommunista mozgalomnak, de élete végére éles kritikussá vált és folyamatosan távolodott a moszkovita irányvonaltól.
A történész véleménye szerint, ha József Attila nem hal meg 1937-ben Balatonszárszón, világnézete alapján a polgári, jobboldali szociáldemokrácia képviselője lett volna. Mint mondta, a háború utáni pártállami kultúrpolitika tudatosan kreált „forradalmi, kommunista” költőt belőle, amit a költő családtagjai – különösen nővére, József Jolán – is megerősítettek a saját narratívájukban.
A hallgatóság körében felmerült az évtizedek óta vitatott kérdés is, miszerint a költő nem öngyilkosság, hanem baleset áldozata lett-e (ezt a teóriát korábban Garamvölgyi László egykori rendőrségi szóvivő tette ismertté). Mező Gábor ezzel kapcsolatban leszögezte: kutatásaiban nem ezzel a kérdéssel foglalkozik, a baleset feltevését pedig inkább elméletnek, mintsem bizonyított ténynek tartja, amely nem befolyásolja az életmű mélyebb megértését.
Az est során szó esett a rendszerváltás óta vitatott ügynökaktákról is. A kutató óvatosságra intett a teljes nyilvánosság kapcsán: hangsúlyozta, hogy az akták tartalmát nem szabad kritika nélkül kezelni, mert az méltánytalan helyzeteket teremthet olyan családokkal szemben, ahol a beszervezés súlyos zsaroláson alapult. Példaként említette Novák Dezső és Vikidál Gyula közismertté vált történeteit, rámutatva, hogy minden esetet egyedileg, a történelmi kontextus ismeretében kell vizsgálni.