Az elemzés rávilágít, hogy az ágazat jelenleg jelentős függőségben van az állami beruházásoktól és a protekcionista gazdasági modelltől. A szerző szerint a választások utáni időszak döntő kérdése az lesz, hogy a szektor képes-e alkalmazkodni egy nyitottabb, versenyalapúbb környezethez, amelyben az uniós források és a magánberuházások válhatnak a növekedés elsődleges motorjaivá – olvasható a Pénzcentrumban.
A szakember hangsúlyozta, hogy
a gödi székhelyű vállalkozások és a hazai építőanyag-kereskedők számára is kulcsfontosságú az uniós pénzek sorsa.
Amennyiben a befagyasztott források megnyílnak, az nemcsak az infrastruktúra-fejlesztéseket indíthatja újra, hanem a vállalati szféra bizalmát is helyreállíthatja, ösztönözve a telephely-építéseket és logisztikai beruházásokat.
A lakáspolitikai kilátásokkal kapcsolatban az elemzés két eltérő irányt vázol fel:
- A jelenlegi, tulajdonszerzésre épülő modellt (például az Otthon Start programot) egy szélesebb körű, szociális bérlakás- és lakásszövetkezeti program egészítheti ki.
- Az energetikai korszerűsítés terén jelentős előrelépés várható: a tervek szerint tíz éven belül a hazai lakásállomány 25 százalékánál javulhat az energiahatékonyság.
Ez utóbbi különösen érinti a gödi családokat, mivel a felújítási piac élénkülése a helyi kivitelezők és szolgáltatók számára is stabil keresletet biztosíthat. Juhász Attila rámutatott, hogy a rezsitámogatás rendszere és az energiahatékonysági beruházások közötti egyensúly megteremtése elengedhetetlen a hosszú távú tehercsökkentéshez.
Az elemzés összegzése szerint az építőipar jövőjét a kiszámítható szabályozás, a 5 százalékos lakásáfa sorsa és az önálló kormányzati képviselet megléte határozza majd meg. A szektor szereplői számára a pénz, a bizalom és a stabilitás marad a három legfontosabb tényező a 2026 utáni időszakban.