A felnőttek Nagykovácsiban szerepeltek, akik amúgy hátulról voltak másodikak, miközben a mieink felülről. A papírforma győzelmet ígért, de nem így lett.
Nagykovácsi SE – Gödi SE 4:2
“Jól kezdtük a mérkőzést, több helyzetet is kialakítottunk, de sajnos ezek kimaradtak. Volt egy teljesen egyértelmű tizenegyes-szituáció is, amit ismét nem fújtak be a javunkra – ez egy olyan tényező, ami az elmúlt hetekben többször is visszaköszönt. A futball azonban nem felejt: ha nem használod ki az esélyeidet, megbüntet. Így történt ez most is” – olvasható a csapat edzőjének a Hello Göd számára küldött beszámolójában.
“Fiatal keretünk van, és ezek a meccsek, ezek a helyzetek kellenek ahhoz, hogy fejlődjünk. Ilyen tapasztalatokon keresztül válunk erősebbé, érettebbé – és hosszú távon ez visz minket előre. Viszont egy dolgot szeretnék kiemelni, hogy a játékosainknak értékelni kell mindazt amit ez a klub biztosít, mert láthatják, hogy máshol mennyi minden hiányzik. Ezért becsüljük meg és legyünk hálásak, hogy mi nb-s körülmények között készülhetünk és játszhatunk” – hívta fel a figyelmet Lukács Zoltán Gabriel.
A mesternek volt még egy dolga a meccsel kapcsolatban, mivel a csapat kapusa megsérült, ezért ő volt kénytelen beállni játszani. (Az előző szezonban még ő volt a Gödi SE kapusa.). Azt írta nekünk, hogy a 4 kapott gól ellenére nem ment rosszul, de azért bízik a fiatal kapus felépülésében a következő mérkőzésre.
Ami az U19-eseket illeti, ők sem jártak sikerrel a héten.
Deákvár–Göd 1:0.
Erről a találkozóról szinten Lukács Zoltán Gabriel adott értékelést. Eszerint “a második félidőben egyetlen eltolódási hibából kaptunk gólt – egy szögletből. Ennyi. Nem vert meg minket a Deákvár, csak kihasználtak egyetlen egy hibát. De mi mit tettünk utána? Emelt fővel, fegyelmezetten, egymásért futva küzdöttünk tovább. Mert
ez a csapat nem lefelé húzza egymást, hanem felfelé emeli.
És ezért vagytok ti különlegesek. Ezért vagytok többek, mint egy csapat. Mert amikor látom, hogy hányan játszottatok ma sérülten – valakinek a bokája, másnak a combja, van, aki ragasztva, kenve, fájdalommal lépett pályára – mégsem hallottam egy panaszt sem. Csak láttam a harcot. Láttam a szívet.”