Megkapja Göd a legendás szállodáját és parkját

Az Országgyűlés 146 igennel, 24 nem és 15 tartózkodás ellenében fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely ingyenesen visszadja a Kék Duna Központot Gödnek.

A jogszabály szerint a Göd, Kék-Duna utca 34. szám alatti ingatlan ingyenes átadásának célja Göd város helyi sport- és ifjúsági feladatainak hatékonyabb ellátása, valamint turisztikai és közösségi célok megvalósítása – írja az MTI.

Ennek következtében

a magyar állam tulajdonában álló Kék Duna Központot, valamint az ingatlanban található ingóságok tulajdonjogát Göd önkormányzata a fennálló terhekkel együtt szerzi meg.

Kammerer Zoltán a parlamenti fejleményeket kommentálva úgy látja, hogy “nekünk gödieknek az idei év legnagyobb sikere, hogy hatalmasat nő a város vagyona!”

A Kék Duna üdülő, valamint a hozzá tartozó több mint három hektáros helyi jelentőségű természetvédelmi terület, ami a felsőgödi Duna-part egyik legszebb és legnagyobb ősfákkal teli kertje.

“Ez az eredmény a gödi KGÖ tavaly bejelentett megszűnéséhez fogható jelentőségű, egy évig dolgoztunk azért Tuzson Bencével, térségünk országgyűlési képviselőjével, hogy a Kék Dunával gyarapíthassuk Göd vagyonát.

Az igazságügyi miniszter úr hathatós közbenjárása nélkül nem kerülhetett volna a város talán legértékesebb ingatlana településünk tulajdonába.”

A polgármester utalt arra is, hogy “a Kék Duna üdülőhelyen és a hozzá kapcsolódó szinte felbecsülhetetlen értékű területen egy a gödiek egészségét és pihenését szolgáló, mindenki számára elérhető rekreációs központ jöhetne létre.”

Történelmi múlt

Göd városának egyik jelentős és történelmi rekreációs területe a Kék Duna üdülőhely, amely a 20. század elején alakult ki, és a főváros közelsége miatt már akkor is népszerű pihenőhely volt.

A Kék Duna panzió és strandfürdő a harmincas években már jól ismert volt, szolgáltatásai között szerepelt a szállás, étkezés, teniszpálya, csónakkikötés és szabadstrand, mindez kedvező áron, könnyen megközelíthető helyen – olvasható a város honlapján.

Alapítása

A Kék Duna Szálloda-vendéglő és Strandfürdő Kft.-ről a korabeli cégnyilvántartásból megállapítható, hogy a szállodát üzemeltető korlátolt felelősségű társaság az 1933. május 3-án kelt okirat alapján keletkezett.

A vállalat tevékenységi köre: vendéglői és szállodai üzlet, strandfürdő, valamint teniszpályák fenntartása és bérbeadása. A tulajdonosok magánszemélyek voltak. Az üzemeltető társaság tízévnyi működés után, az 1943. március 25-én kelt taggyűlésén kimondta felszámolását, melyet a cégbíróság 1944. január 27-én kelt határozatával jóvá hagyott – olvasható Volentics Gyula tanulmányában.

A II. világháború alatt 1945 kora nyaráig az épületben egy szovjet katonai egység parancsnoksága székelt, amelynek távozása után a szálló jó ideig gazdátlan volt. Később a panziót helyreállították, és 1962-ig az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének13 kezelésében működött tovább. Lényegében ekkor történt meg az államosítás.

Az üdülőhely sokáig állami tulajdonban maradt a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetes környezetében fekszik ezzel megőrizve természeti értékeit.

A Kék Duna környékén 2020-ban rövid ideig óvoda is működött, a Gödi Kincsem Óvoda egyik egységeként.