A gödi Zenit Általános Iskola egy államilag elismert alapítványi iskola, amely a közösség, élmény és tudás hármasára építi oktatási filozófiáját. Idén már lezárultak az iskolai ismerkedések, nyílt napok, ahogy az
igazgató mondja, a következő tanévre már “megvagyunk”. De ennyire még ne szaladjunk előre.
Gondozott kert, kibújó virágokra figyelmeztető kedves táblák, egy kis szemléltető farakás (amiből mulcs készül az udvarra), és a Madách utcai régi villából kiszűrődő gyerekzsivaj fogad a Zenithez érkezve. Az oldalsó ajtón megyek be, tornazsákok, kabátok, mind, mind gyermekmagasságban, az egyik negyedig
nyitott ajtó mögött foglalkozás (tanóra) zajlik.
Rend, de semmi poroszos elvágólagosság, az igazgatói irodát is egy legalább 100 éves falépcsőn közelítem meg. (Az épületről majd később). Olyan tervezett lazaság fogad, könyvekkel, számítógéppel, teával az asztalon és persze Horgos Vilmos, a fiatalos intézményvezető. Róla tudni érdemes, hogy közgazdász, de egyben tanít is az iskolában.
Az ismerkedés, a bemutatkozás cél és annak megfejtése, hogy miképpen működik a Zenit, túl azon, amit olvasható róluk. Kiscsoportok, nyelvtanulás, élményalapú oktatás, de mit is takar ez, ha amúgy a mindenki számára elvárt alaptantervet követik.
Gyorsan megtudom, hogy 2021 szeptemberében kezdtek, az osztályok 15-17, 15-16 fősek és a gyermekek egyéni igényeit és fejlődési ütemét kiemelten fontosnak tartják.
Mely közismert magániskolákhoz tudná hasonlítani a Zenitet? Waldorf, AKG, Búzaszem?
Nehéz lenne a felsorolt intézményekkel párhuzamot, hasonlóságot találni. A Búzaszem nagyon erősen épít a keresztény és magyar hagyományokra, ez nálunk így kimondottan nem található meg, inkább a közösségi iskola gondolata köré szervezzük a programjainkat. A másik két program már évtizedes múltú, talán távolabb is állnak tőlünk az ottani módszerek. Mi olyan “életszagú iskola” szeretnénk lenni. Ezt a kifejezést egy szülőtől veszem most kölcsön, ő jellemzett minket így. Olyan intézmény, ahová szívesen járnak tanulni a gyermekek, a szülők bejöhetnek a közösségi terekbe az órák után, és ahol számíthatunk egymásra. Partnerként tekintünk egymásra a szülőkkel, közvetlenebbül beszélgetünk, oldjuk meg közösen a problémákat.
Ez a gyakorlatban mit jelent?
Megpróbáljuk a gyerekeket úgy oktatni, hogy a 21. századi követelményeknek megfeleljenek. Református presbiterként sokat dolgoztam egyházi iskolai közegben, itt viszont a lényeg, hogy szeretnénk saját arculatot teremteni, olyan zenitest.
Milyen igény hozta létre egy 20 ezres városban Zenitet?
Azok a szülők, akik elégedetlenek voltak az állami intézményekkel, szerettek volna alternatív iskolákat is a városban. Meghallva több család hangját, leginkább az a közösségi iskola lebegett az alapítók szeme előtt, amiről Jelenits István piarista szerzetes és tanár beszélt, amikor megalapította a gödi Piarista Szakképző Iskolát. Egy olyan közösség épül ugyanis az iskola körül, akik hasonló értékeket vallanak, akiknek
a legfontosabb a gyermekek teljes gyermekkora és értékteremtő, sikeres felnőttkora is.
Ehhez a ma elérhető legjobb módszertanokat, eszközöket alkalmazzuk, ezek érkezhetnek akár a Waldorf, akár más alternatív pedagógiákból is, kiegészítve a nemzeti alaptantervet.
A jelentkezésekben ez látszik?
Igen, nagyjából kétszer annyian jelentkeztek idén is, tehát bőven megvagyunk a következő tanévre.
Még mindig nem érzékelem, hogy pontosan mi a Zenit?
Még csak négy éve működünk, de van már irányunk. Azonban máshonnan közelítem meg. A szülőknek a saját iskolás korukból lehet egy kudarcélményük a hagyományos poroszos oktatásból fakadóan. 30-35 fős
osztályok, amelyben a gyerek elvész, nem figyeltek rájuk. Nekik szimpatikus, sőt szinte elvárás a kis létszám. Bíznak abban, hogy egy tanárnak így sokkal több figyelme legyen a gyermekére, és ezt megadjuk.
Ezt máshol is tudhatják, nem?
A kis létszám mellett nagy igény van pl az angol nyelv erős és hatékony oktatására is. Kialakítottunk egy speciális angol nyelvi módszert, és ezt már “Zenitként” hirdetjük, ami azt jelenti, hogy a 8 éve alatt már az
elsőtől kezdve heti 3 órában tanulják a gyerekek.
Ilyet is láttam már.
Folytatom, a módszer három pilléren nyugszik. Egyrészt elsőtől tanítjuk az angolt, másrészt saját tananyagot adunk otthonra, együtt tudjanak a szülővel játszva tanulni, így angol nyelvű környezetet állítunk elő számukra. A harmadik, hogy érkezik egy kanadai fiatalember, aki iskolai asszisztensként dolgozik majd. Őt nem tudják majd a tanulóink a magyarral “átverni, kijátszani”, hiszen csak angolul lehet vele kommunikálni.
Megütöttem a kezem, jaj, jaj és ez magyarul majd már nem működik?
Pontosan, angolul kell segítséget kérni, akár ahhoz, hogy megtaláljuk a tornazsákját, vagy megkérdezze, mivel játszhatnak a kertben, ebédnél tőle lehet kérni kenyeret stb. A cél, hogy 8. végére a hétköznapi élethez használható nyelvtudással rendelkezzenek a gyerekeink.
Mindezt mennyiért?
150 ezer forint havonta a szülői hozzájárulás, de már elérhető testvérkedvezmény és ösztöndíj is.
Kényes kérdés, hogy SNI-s gyerekeket is fogadnak, ez vonzó vagy inkább távoltartó?
Az SNI egy gyűjtőfogalom. Nagyon széles skálán mozog, Vannak a szinte beilleszthetetlen gyerekek, és vannak olyanok, akik “csak” enyhe fokban érintettek, vagy éppen kiemelkedően tehetségesek. Egy csoportba maximum kettő “papíros” gyereket veszünk fel, tapasztalatunk szerint ennyit lehet integrálni a csoportba. Van közel egész tanévben átívelő iskolaelőkészítő program, felvételi elbeszélgetés és rövid tábor is számukra. Itt eldöntjük, hogy beleillenek-e a csoportba.
Kissé ridegnek tűnik.
Ez az optimális, akin lehet, így segítünk, és ekkor még nem esik szét az oktatás, de a gyerek is megtanul közösségben élni, tanulni, fejlődni. Ebben talán a legfontosabb szereplők a szülők, akiknek az együttműködése kulcsfontosságú.
10 év múlva is működnek majd Gödön?
A fenntartók döntenek erről, de ők úgy tudom, Gödben gondolkodnak és nem titok, hogy középiskoláról is szó van. Ne csak Budán legyenek ilyen gimnáziumok.
Maradnak itt, ebben a villában?
Ez egy külön történet. Domokos rendi apácák laktak itt, és az utolsó távozásával megüresedett az épület. A rend pedig örömmel működött közre abban, hogy itt iskola legyen. Teljesen beleillő volt az ő hitvallásukba. Mondhatnám úgy is, hogy a hely szelleme mindenkit megfogott.