Szemétszedés-és értékelés, talajvizsgálat, vízvizsgálat és szabadtéri játék szerepelt a napirenden – az iskola beszámolója szerint. A Hello Gödnek Benkő Csilla tanárnő küldött összefoglalót a kirándulásról.
Előzetesen már végeztünk az iskola környékén vizsgálatokat, így szerettük volna Göd ikonikus helyén,
a Feneketlen-tónál és a Dunánál is elvégezni ezeket – írta.
Hulladékszedéssel kezdtek, félóra alatt három zacskó szemetet gyűjtöttek. Ami megdöbbentő volt
az elemzés során, hogy a szemét döntő hányada, 70 százalék körül, cigarettacsikk és cigaretta
csomagolás volt. A többi elsősorban papírhulladék, műanyag, elenyésző számban fém- és üvegpalack volt.
Érdemes lenne felragasztani belőlük egy nagy plakátra, embertársaink figyelmét így felkelteni arra, hogy ne dobjanak el semmit. Svájci mintára be lehetne vezetni, hogy aki dohányzik, vigyen magával egy
kis dobozt, amibe beleteszi a csikkeket és a szemetesbe dobja, ezzel sokat tehetne Göd tisztasága
érdekében – tett érdekes javaslatot Benkó Csilla.
A talaj vizsgálatához többször is felhasználható műanyag edényekbe változatos helyszínről
gyűjtöttek mintákat: tóparti-és Dunaparti talajok, erdőtalaj, homokos talajok és agyagos talajok
képviseltették magukat. Különböző szempontok alapján mindenki elemzett 1-1 mintát, amihez
csipeszt és nagyítókat használtak, sőt, volt, aki még mikroszkópot is hozott magával.
Felfedezésük szerint a tóparti és erdei talajok a leggazdagabbak, bennük található a legtöbb élet, amit sötét színük és humusztartalmuk is mutat. Megtapintva nedves, a tóparti erősen agyagos. Gyökereket, faleveleket, zöld növénykéket és még egy igazi holyvát is találtak, a pici talajlakó fekete rovar berzenkedve ijesztgette a fiatalokat.
A vízvizsgálathoz komoly teszteket használtak:
- digitális vízvizsgáló műszert,
- 6 komponensű tesztcsíkot, mellyel a PH, vízkeménység, nitrát és nitrit, bikarbonát és klórtartalom mérhető.
A tó vize, a mellette pangó csatorna vize és a Duna vízének összevetése után kiderült, hogy a Duna vize a legtisztább.
“Hangyatudósunk felhívta figyelmünket egy tölgyfahangya bolyra, mely nyárfán élte nyüzsgő életét,
táplálva kékes színű tetű nyáját.”
Szaladgálással, bújócskával, fogócskával zárták a kirándulást – zárul az iskola beszámolója.