A kutyakutatás titkai, avagy a göd állatházra emlékeztek

Harminc éve született meg az ELTE Etológia Tanszéke, amely ma a világ egyik legismertebb kutyakutató műhelye. A jubileum alkalmat adott arra is, hogy a tudósok felidézzék a tanszék gyökereit – köztük a legendás „gödi állatházat”, az egykori kutatótelepet, ahol a magyar etológia alapjai megszülettek. A ma már Huzella Kert néven újjáéledt helyszín nemcsak tudománytörténeti emlék, hanem az élő természet és a kíváncsiság szimbóluma is.

A Jávorka Sándor utcában megbúvó Huzella kert ma is zöld menedék, de falai és fái között a magyar tudomány egyik különleges fejezete született. Az egykori Alsógödi Biológiai Kutatóállomást az orvosprofesszor Huzella Tivadar alapította a múlt század elején, és évtizedeken át szolgálta a biológia, a növénytan és az állattani kutatásokat.

A területet sokan ma is „gödi állatházként” emlegetik – ez volt az a hely, ahol az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének korai munkatársai, köztük Csányi Vilmos és Miklósi Ádám végezték első kísérleteiket és megfigyeléseiket. Az itt folytatott munka később alapja lett annak a kutatási iránynak, amely mára világhírűvé tette a magyar kutyakutatást.

Érdekes cikkre bukkantunk az Infostarton, amely hosszabb beszélgetést is tartalmaz. Ebben Miklósi Ádám és Pongrácz Péter etológus professzorok a tanszék három évtizedes fennállását ünnepelték, és felidézték az indulás éveit. A visszaemlékezésben külön szó esett a „legendás gödi állatházról”, ahol – mint fogalmaztak –

„nemcsak kísérletek zajlottak, hanem egy közösség is formálódott; a tudomány, az élet és az állatok iránti kíváncsiság sajátos elegye hatotta át a mindennapokat.”

Ezek a gödi évek adták meg az etológia magyar iskolájának szellemi alapjait: a természetközeli kutatást, az állatok viselkedésének empatikus megfigyelését, és a tanítványi láncolatot, amely ma is meghatározza az ELTE kutatócsoportját.

1951-ben az egyetem hivatalosan is átvette a birtokot, amely így évtizedekre a természettudományos képzés egyik vidéki bázisa lett. A hetvenes–nyolcvanas években a gödi telepen hallgatók, kutatók és tanárok együtt dolgoztak, kísérleteztek, publikáltak. Sok mai etológus és biológus első terepélménye is ehhez a helyhez kötődik.

A kétezres évekre azonban a kutatói funkciók fokozatosan megszűntek, az épületek állapota leromlott, a kert pedig hosszú évekre elzárkózott a látogatók elől. Az újjászületés 2023-ban kezdődött, amikor az ELTE és a gödi önkormányzat közösen újította fel a területet, amely ma Huzella kert néven látogatható. Az arborétum és az oktatóhely újra megnyitotta kapuit, egyszerre őrizve a múlt tudományos hagyatékát és a természet nyugalmát.

A mostani jubileum, az etológiai tanszék 30 éve, új fényt vet a gödi „állatház” örökségére: innen indult az a gondolkodásmód, amely a kutyák viselkedését, a gazda–kutya kapcsolatot és az állati intelligenciát új szemszögből vizsgálta.