Az első izraelita családok már az 1800-as évek végén letelepedtek Felsőgödön. A 20. század elején, a település dinamikus fejlődésével a zsidó közösség létszáma is növekedett: 1920-ban 53 fő élt itt, számuk 1930-ra 149-re emelkedett. Bár létszámuk csekély volt, a helyi kereskedők és iparosok, mint például Gábor Miklós (festék- és vasüzlet) vagy Löbl/László József (pék), jelentősen hozzájárultak a község ellátásához és társadalmi életéhez. Helyi temetőjüket a Jácint utcai temető sarkában 1922-ben hozták létre.
Az 1920-as években a gödi zsidó lakosság elhatározta, hogy saját imahelyet épít, elkerülve a Vácra ingázást a szertartások miatt. A templomépítésre adományokat gyűjtöttek, és az Egyenlőség című lap 1924-ben már arról számolt be, hogy Szécsy Kálmán keresztény földbirtokos telket adományozott a célra. A Felsőgödi Izraelita Nőegylet is szervezett táncmulatságot az adománygyűjtés céljából.
A szerény felekezeti épület, mely hivatalosan imaháznak minősült, végül 1939-re épült fel a Deák Ferenc és Révay (akkor György) utca sarkán. Itt a szertartásokat Vácról érkező rabbi végezte. A közösséget Steuer Sándor és Klein Jenő vezették az 1944-es tragikus eseményekig.
A vészkorszak után a megmaradtak közül sokan kivándoroltak, így 1949-ben már csak 51 fő vallotta magát izraelita felekezetűnek. A megcsappant létszám és a háború alatt megrongálódott épület miatt a zsinagóga újjáépítése lehetetlenné vált. Az ingatlan később magántulajdonba került, jelentősen átépítették, és napjainkban lakóházként funkcionál a Deák Ferenc utca 46. szám alatt.
A most előkerült ablakrészlet két korabeli fotó alapján az épület keleti homlokzatán elhelyezkedő kis kör alakú ablak, valamint a déli oldalon, a kétszárnyú bejárati ajtó két oldalán lévő, íves záródású, színes üvegberakású nagy ablakok egyikéből származik. A 62 cm átmérőjű, öntöttvas, Dávid-csillagot magába foglaló ablakrészlet egy váci redőnyösnek köszönhetően maradt meg, aki mintegy 30 éve vásárolta meg. Az ablak nemrég esett át egy teljes restauráláson és a gödi Cserba László iparművész által végzett újraüvegezésen.
Az öt évig használt ablakon kívül a felsőgödi zsidó kisebbség másik mementója a Jácint és István utca sarkán található, tömör fallal körbekerített, mintegy kéttucatnyi sírt tartalmazó izraelita temető.
Mindezekről a Gödi Körképben írt Volentics Gyula.