Kammerer Zoltán polgármester üdvözlő gondolataiban hangsúlyozta az emlékezés közösségteremtő erejét, különösen a Bozóky téri országzászlónál, melyet a magyarság emlékművének nevezett. Beszédében felidézte 1920. június 4. tragikus eseményeit, amikor is a trianoni döntés következtében magyar testvéreink szakadtak el az anyaországtól. Külön kiemelte azokat a határon túli magyarokat, akik a mai napig ápolják nyelvünket és hagyományainkat.
A polgármester kifejtette, hogy a gödiek képesek összefogni, legyen szó családi vagy nagyobb városi eseményekről, és mindig átérzik a közös gyökerek és a közös felelősség jelentőségét.
Kammerer Zoltán beszédének központi üzenete az összefogás volt. Arra buzdította a jelenlévőket, hogy ne a veszteségekre fókuszáljanak, hanem arra az erőre, ami az együttlétből és az egymás melletti kiállásból fakad. „Fogjunk össze: idős és fiatal, családos és egyedülálló – mindannyian részei vagyunk ennek a közösségnek, és együtt formáljuk a jövőt!” – fogalmazott.
A polgármester arra kérte a gödieket, hogy ezen a napon a beszélgetésé, a közös emlékezésé és az összefogásé legyen. Arra hívta fel a figyelmet, hogy gondolkodjanak azon, hogyan tartható életben a magyar nyelv és kultúra Gödön, és mindenhol, ahol magyarok élnek. Végül közös ígérettételre szólított fel, miszerint hagyományainkat továbbadjuk gyermekeinknek, és a nehézségekben támogatni fogjuk egymást.
Ki volt Bozóky Gyula?
A gödi Bozóky Gyula tér nevét Bozóky Gyula (1878–1961) agrármérnökről, politikusról és miniszteri tanácsosról kapta. Bozóky Gyula jelentős szerepet játszott a magyar mezőgazdaság fejlesztésében, különösen a halgazdálkodás és a tógazdaság területén. Hosszú ideig, 1904-től 1934-ig volt a Földművelésügyi Minisztérium tisztviselője, ahol a halgazdálkodási osztály vezetőjeként számos, a magyar halászatot és tógazdaságot érintő jogszabály és intézkedés kidolgozásában vett részt. A trianoni békeszerződés után, 1922-ben családjával együtt Nagyváradról Felsőgödre költöztek, miután eladták nagyváradi házukat.
A Nemzeti Összetartozás Napja
A Nemzeti Összetartozás Napját 2010 óta ünnepeljük Magyarországon, június 4-én. Ez a nap a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója, mely 1920-ban Magyarország területének és lakosságának jelentős részét elcsatolta. Az emléknap célja nem a gyász vagy a sérelem felelevenítése, hanem sokkal inkább a nemzeti összetartozás tudatának erősítése, a határokon túli magyar közösségekkel való szolidaritás kifejezése, és a közös kulturális örökség ápolása. A nap lehetőséget teremt arra, hogy az anyaország és a szétszórt magyar közösségek együtt emlékezzenek múltjukra, és a jövőbe tekintve erősítsék a kölcsönös kötelékeket, hangsúlyozva a közös nyelv, kultúra és történelem megtartó erejét.