Könnyű komolyzenét vagy komoly könnyűzenét adnak elő Noémival?
Nehéz komolyzenét játszunk. Olyan darabokkal készülünk, amelyek technikai és művészi szempontból egyaránt komoly kihívást jelentenek, előadásmódjuk nem könnyű.
A közösségi média és az okoseszközök segítik a fiatalokat a zene elérésében, tanulásában, vagy ellenkezőleg, inkább a káros hatásai érződnek, például a koncentráció terén?
Tizenkét éve tanítok, és sajnos észrevehető, hogy a fiatalok koncentrációs ideje fokozatosan csökken. Az általam tanított növendékek ugyanakkor felelősségteljesen állnak a zenetanuláshoz, és nem függnek folyamatosan az Instagramon.
A különböző videós oktatóanyagok, úgynevezett tutorial videók nem segítenek a felkészülésben?
Ezeket nem szoktam ajánlani, mert a legtöbbször szakmailag hibásak. A profi zenészek koncertfelvételeit, ötleteit viszont én is szívesen nézem, és ezeket rendszeresen megosztjuk egymással a tanítványaimmal.
Kottákat küldünk egymásnak, vagyis a technika adta lehetőségeket aktívan és hasznosan integráljuk az oktatásba.
A zenetanulás – azon túl, hogy megszólaltatunk egy hangszert – az agy mely területeit, készségeit fejleszti?
A koncentrációt mindenképpen, valamint a türelmet, hiszen a zenetanulás nagymértékben türelem kérdése. Emellett erősen pártolom a kamarazenélést is, mert fontos, hogy a fiatalok közösségben legyenek. A zenélés így valódi közösségi élményt is ad számukra.
Meg lehet kedvelni a komolyzenét felnőtt fejjel is? Azok is elbátortalanodás nélkül belevághatnak, akiknek esetleg ügyetlenebb a kezük, vagy a hallásuk nem tökéletes?
A hallás fejleszthető, rendkívül ritka a teljesen zenei antitalentum. A komolyzene bármelyik életkorban megkedvelhető. Volt olyan növendékem, aki 15 évesen érkezett hozzám azzal a szándékkal, hogy könnyűzenét szeretne játszani, ám idővel sikerült felkeltenem az érdeklődését a klasszikus zene iránt.
Tanítványa, Csonka Levente kapcsán sokan úgy vélik, nemzetközi klasszis válhat belőle. Ez költői túlzás, vagy Ön is látja benne ezt a lehetőséget?
Egyáltalán nem túlzás, Levente már nemzetközi versenyeken is aratott győzelmeket. Benne van a lehetőség, mert a tehetsége mellett rendkívül alázatos is.
Hová helyezhető el az ő tehetsége, ha olyan mércékre gondolunk, mint Kocsis Zoltán, Schiff András vagy Csáki András?
Nehéz hozzájuk mérni bárkit is, hiszen ők a világ élvonalába tartoznak. Levente azonban ettől a tanévtől kezdve ahhoz a tanárhoz jár, aki többek között az említett Csáki Andrást is képezte. Ha valakinél, nála biztosan garantált a töretlen fejlődés.
Elérheti az ő szintjüket?
Levente rendkívül szorgalmas, ráadásul zenét is szerez. Véleményem szerint minden adottsága megvan ahhoz, hogy elérje ezt a magas szintet.
Végezetül: hogyan párosul egymással a fuvola és a gitár, milyen műsorra számíthat a közönség?
Rengeteg darab íródott fuvolára és gitárra, mivel a két hangszer akusztikai hatása kiválóan kiegészíti egymást – rézfúvós hangszerrel, például trombitával ez nem működne így. A műsorunkban hangsúlyos
szerepet kapnak a latin dallamok, mivel a tangó különösen jól fekszik ennek a párosításnak. A tangó története során sokat változott: kezdetben táncoltak rá, később kávéházi kamarazenévé vált, ma pedig újra táncolnak rá. Mi ez, ha nem komolyzene?