Balogh Péter Dávid beszédében kiemelte, hogy bár csak két éve dolgozik Gödön, máris lenyűgözte a város gazdag történeti és kulturális öröksége. Ez a kincs szolgált az idei tábor tematikájául, melyet egyszerűen „Gödi Kincseink” névre kereszteltek. Az egyik legfontosabb ihletforrás természetesen Kincsem, a verhetetlen csodakanca volt, akinek gödi vonatkozása idén különösen aktuális, hiszen 150 éve érkezett a városba.
Sokszínű műhelyek, számos műfaj
A táborban részt vevő gyermekek sokféle műfajban alkothattak, szakképzett pedagógusok vezetésével:
- Bartha Kata irányításával a kézművesek agyaggal, fával és papírral dolgozva keltették életre Kincsemet, istállóstul, itatóval, sőt még macskával együtt is. Különlegességként megemlíthető, hogy kakaós csigát is sütöttek, tisztelegve Pösch Mór gödi cukrászmester emléke előtt.
- Fazakes Csilla vezetésével a rajzosokat is megihlette Kincsem története, alkotásaikon rajzokon, festményeken és még zootrópokon is megjelent az alakja. Emellett a városban tett sétáik során épületeket és a Feneketlen-tó környékét is megörökítették.
- Majoros Klára oktató a tűzzománc szakosokkal csodálatos alkotásokat készített, melyeket elsősorban a gödi természet, a növények, a Duna-part és a kajak-kenu sportág ihletett. A táborozókat még a háromszoros olimpiai bajnok kajakos polgármester is meglátogatta.
- Lengyel Boglárka vezetésével az ötvösműhelyben a gyerekek megtanulták a szerszámhasználatot és az anyagismeretet, lemezeket fűrészeltek, drótokat hajlítottak, vágtak és forrasztottak. Így készültek gyűrűk, gyöngyökkel és ásványokkal díszített láncok, medálok és fülbevalók.
- Zalatnai-Salamon Eszter kerámiaszakos növendékei többféle agyaggal dolgoztak. Kincsem alakja az ő munkáik között is felbukkant, emellett növényeket is használtak, hogy lenyomatokat képezzenek a puha felületeken, így díszes tányéralátétek születtek.
Az első tábor, ami meghozta a bizonyosságot
Balogh Péter Dávid elmondta, hogy intézményvezetőként ez volt az első képzőművészeti tábora. Kezdetben eltűnődött azon, vajon jó-e a gyerekeknek két hetet egy ódon épület falai között tölteni nyáron a sportolás helyett. „Ezeket a csodálatos műremekeket látva, átélve a tábor alkotó hangulatát, valamint megtapasztalva a gyerekek és az oktatók között kialakult fantasztikus kémiát, most már tudom, hogy
kevés jobb helyen lehettek volna ezek a fiatalok az elmúlt két hétben”
– zárta gondolatait a vezető, megköszönve a részvételt, és mindenkit visszavárva a jövőre.
A készített munkákat mindenki hazavihette a tábor után.