A Göd Fejlődéséért Közalapítvány tervei, majd 1,7 milliárd forintról van szó

A Miniszterelnökség által közzétett interaktív civiltérkép adatai szerint a Göd Fejlődéséért Közalapítvány kétmilliárd forint egyszeri állami támogatásban részesültl. A 2025 decemberében meghozott kormánydöntés nyomán biztosított forrás felhasználása körül korábban politikai vita alakult ki. A szervezet tájékoztatása szerint a 2029 végéig felhasználható összeg több mint 80 százalékát még nem költötték el, a kifizetések negyedéves beszámolók mellett, pályázati úton zajlanak.

Simon Tamás Ferenc, a közalapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: természetesnek és jogosnak tartja az állami források ellenőrzését. Kiemelte, hogy az 1996-ban a gödi önkormányzat által alapított szervezet nem a támogatás fogadására jött létre, a kapott kétmilliárd forinttal pedig a 2026. január 1. és 2029. december 31. közötti ötéves időszakban kell gazdálkodniuk.

A szakmai program, neve ellenére a térségi civil együttműködést szolgálja, így Göd mellett Dunakeszi, Fót, Csomád és Csömör oktatási, sport-, kulturális, környezetvédelmi, szociális, egyházi és önkéntes mentő-tűzoltó egyesületei is részesülhetnek belőle.

A közalapítvány jelenleg 74 civil partnerrel működik együtt, és

eddig mintegy 350 millió forintot fizetett ki a nyertes pályázóknak.

A fel nem használt keret jelentős részét egy helyi beruházásra fordítanák – olvasható a Gödi Körképben.

Új ingatlant vennének

Megvásárolnák a volt piarista szakiskola ingatlanának még a rendtartomány tulajdonában álló felét. Az épületegyüttes másik részét korábban az önkormányzat vásárolta meg és újította fel a Huzella iskola felső tagozata számára.

Az ingatlanrész megszerzésével megszűne az osztott tulajdon, az épületben pedig civil közösségi terek és képzési központ jöhetne létre, ami a város vagyonát gyarapítaná. A beruházáshoz szükséges programmódosítást már benyújtották.

A civil támogatások és a helyi fejlesztési források kérdése kiemelten érinti a települést, megelőzően ugyanis a Samsung-gyár jelenléte kapcsán beérkező helyi iparűzési és különleges gazdasági övezeti adóbevételek jelentős részét az állam elvonta a várostól, átalakítva a helyi fejlesztések és a civil szféra finanszírozási kereteit.