A fenntartható fogyasztásról szólt Áder János előadása a Búzaszem iskolában

Több mint száz gyerek előtt tartotta meg rendhagyó óráját Áder János a Búzaszem iskolában.

A greendex.hu beszámolója szerint Áder János iskolajáró körútja már rendhagyónak számít. A volt köztársasági elnök, mint a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, lényegében egy kérdezz-felelek játék keretében válaszolt a kérdésekre és mondta el meglátásait.

A tanóra témái a hulladékban rejlő érték és a fenntarthatatlan fogyasztási szokások voltak.

Szóba került a mobiltelefonok, bővebben a digitális szektor karbonlábnyoma is. Mint kiderült, ennek az ágazatnak nagyobb, mint mondjuk a légiközlekedésnek.

A víz és annak megőrzése kapcsán mutatták be az Aral-tó kiszáradását, a gleccserek és jégsapkák visszahúzódását, a korallok eltűnését. A műanyag szemétre halászó hajó munkájáról szóló videó szintén meglepetést okozott.  

A gyerekek kérdezhettek is, például miért hagyták ott a hajókat a kiszáradt Aral-tóban, ha már látták, hogy nincs is ott víz? Hány liter vizet iszik meg egy ember egy év alatt? Miért nem tudnak visszaköltözni az állatok, ha az erdőirtások helyére majd oda újra fákat ültetünk? Ha megfürdenénk a szemetes folyóban, nagyon nagy bajunk lenne?

Megannyi kérdés, amelyre aligha vannak megnyugtató válaszok.

Az ipolyinfo.hu szerint Áder János arról is beszélt, hogy tíz év múlva nem gördülhetnek le az autógyárak futószalagjairól benzines vagy dízel meghajtású járművek, és ha nem akarunk lemondani az autózás előnyeiről, akkor valamivel ezeket az autókat hajtani kell, ez pedig az akkumulátor.

A környezetvédelmi szempontok betartásáról a volt köztársasági elnök azt mondta, hogy az első a biztonság, a második a biztonság, a harmadik a biztonság”. Az emberek biztonsága a legfontosabb – tette még hozzá.

Az MTI híradása szerint közölte azt is, hogy Magyarországon történt egy jogszabálymódosítás, amire kevesen emlékeznek, pedig néhány hónappal ezelőtt az Országgyűlés hozzáigazította a környezetvédelmi szabályokat, és ez nemcsak az akkumulátorgyárakra vonatkozik, hanem más veszélyes üzemekre is, hasonló a legszigorúbb német szabályozáshoz. “Tehát ma már Magyarországon a legszigorúbb európai uniós környezetvédelmi szabályok érvényesek” – emelte ki.