-Ugye mondtam, hogy kell a bakancs.
-Terepjáró sportcipőben jöttem.
-Az illatok már most jók.
-Mennyit vegyünk?
-Kettő, kettő el fog fogyni.
A párbeszéd két 50, talán inkább a 60-hoz közelítő férfi között zajlott még bőven a déli 12 óra előtt a gödi Kolbásztusa bejáratánál. Ott, ahol az idén 1000 forintos kolbászjegyet árusították. Kihallgathatók voltak, mert már ekkor pár méteres sor várakozott a jegyek megvásárlásánál.
Mint később a rendezőktől a Hello Göd megtudta, összesen 2800 karszalagot osztottak szét, ami azt jelenti, hogy a szervezőkkel és a csapatokkal is számolva legalább 2500 gödinek volt érdekes program a II. Kolbásztusa.
Mentős Laci, a bemelegítő
Az érkezésünk időzítése jó volt, dél körül már bőven volt elkészült kolbász, de a friss sütések is még javában zajlottak. Ne húzzuk az időt, mi 5 kolbászt kóstoltunk meg miután belehallgattunk Mentős Laci 12-kor kezdődő koncertjébe. Bár a mulatós zene nem a mi világunk, de Laci jól énekel. Az alapra kimondottan erős és biztos hangon nyomta a közismert nótákat, a “nézését meg a járását” pedig már elkezdte becsalogatni az embereket a sátorba, sőt, három számmal később megérkeztek az első táncosok is.
De vissza a kolbászokhoz, hiszen végül is miattuk jöttünk.
Először is idén 1000 forint volt egy jegy. Tavaly 800, de ha valaki nyár végén kiment a Római-partra, akkor az itteni adagot 1790 forintnál olcsóbban aligha úszhatta meg, arról már nem is beszélve, hogy Gödön nem nagyüzemben kínálták az ételt. Jó szó, pogácsa, fánk, kóstoló is járt hozzá, így magabiztosan kijelentjük, hogy ez bizony fél ár a budapestiekhez képest és a karácsonyi vásárok szabadrablását most nem is vettük számításba.
Mivel kedveljük a kolbászt, és a zsurnaliszta, tesztre hivatkozva, könnyebben kap kóstolót, így 5 sütésről számolhatunk be, nyomban rangsorba is állítva őket. Bevalljuk, igen kritikusak voltunk.
Fasírt – 5. hely
“Magam sem értem miért, de a csípősünk inkább fasírt, mint kolbász” – szabadkozott az egyik sátor mestere. “Akkor nem ez megy a zsűri elé?” – tettük fel az álnaív kérdés. “Hát nem, de a sima jól sikerült.”
Minden igaz volt, a fasírtnak kinéző kolbász ránézésre borzalmas, de finom volt. Mivel ez a kóstoló egyben verseny is, csak az 5. helyünk az övék.
Száraz, de mégis pikáns – 4. hely
A következő helyen sült káposztával bolondították meg a porciót. Kellett is a kulináris érdekesség, mert maga a kolbász száraz volt és ezt a dupla adag finom kenyér sem ellensúlyozta. A káposzta azonban a 4. helyre mentette a helyzetet.
Hatalmas, de olyan ipari – 3. hely
Nálunk a harmadik helyen a város kolbásza végzett. Impozáns látvány volt, különösen amikor kibontották a középkori kínzóeszközt idéző vaskarikából a sokméteres kolbászt. Azért járt a piros pont. Hogy milyen volt? Hát, olyan nagyipari. Finom, de az egyediség hiányzott belőle, ilyet kap a vásárokban az ember. Nálunk 3. helyet ér, miközben az érdeklődés itt volt a legnagyobb.
Ez már döfi, csak kicsit elnagyolt – 2. hely
Ez volt az első, amelyet megkóstoltunk, bemelegítésnek remeknek találtuk, sőt… Kaptunk apró pogácsát is a versenyadag (kolbász, mustár, uborka, evőeszköz) mellé. Ez a figyelmesség is jól esett. Az íz remek, talán kicsit korán jöttünk, mert mintha a töltelék elnagyolt lett volna, talán a későbbi sütéseknél korrigáltak. Ki tudja, mire visszatérhettünk volna, már teljesen teli voltunk. Járt nekik az ezüstérem.
Messziről jött győztesek – 1. hely
A sor végén találtunk rá a mi győztesünkre. Túl azon, hogy a kolbász mellé fánkot, pogácsát, sőt aprósütit is kínáltak a kolbászevésnél, arra kellett figyelnünk, hogy ne habzsoljunk, mert a szomolyaiak műve tökéletesre sikeredett. Igen, az ősszel a pezsgőfesztiválon megismert borászfaluban kolbászt is tudnak készíteni és a vendéglátásban pedig igazi profik. Beszélgetés a “vevővel”, kis sütésbemutató, nasi, szórólap, minden volt, amit egy gasztronómiai versenyen elvárhat az ember. Nálunk ők végeztek az első helyen.
Így zajlott a mi Kolbásztusánk, hazaféle (a mulatós zenét meghagytuk másra, pedig Matyi és a Hegedűs is jól nyomta) hasznos volt a járda melletti csap, hogy a nem kevés sarat leöblítsük a cipőnkről, és közben arra gondoltunk, hogy mi előre szóltunk. A 2025-ös Kolbásztusa része volt a sárdagasztás is, de azért jól láthatóan a forralt bor és pálinka (verseny is volt) a vendégek jelentős részénél eltörpítette az őszi dunai áradás hagyatékát.
Hivatalos eredmények és értékelés hétfő reggel, addigra a kajakómát is kipiheni az ember.