A cikksorozat harmadik részében a 6–8 éves, kisiskolás korosztály számára állítottak össze tartalmas és tanulságos válogatást a gödi pedagógusok. Ebben az életkorban az önálló olvasás elsajátítása mellett a mélyebb erkölcsi tanulságokat hordozó, történelmi és hazafias témájú történetek kapnak főszerepet.
A történelmi mondák világába kalauzol Komjáthy István Botond. Ezer év magyar regéi és mondái című kötete, amely Győrfi András rajzaival három korszak eseményeit eleveníti meg élvezetes stílusban. Hasonlóan a nemzeti hagyományokat erősíti Kányádi Sándor Lehel vezér lova című munkája, amely neves történelmi alakjaink legendáit beszéli újra, valamint Wass Albert két klasszikusa: a II. világháború alatt írt Tavak és erdők könyve, amely a természet- és hazaszeretetre nevel, valamint a Válogatott magyar mondák és népmesék.
A szociális érzékenység és az önzetlenség szép példáját mutatja be József Attila Csoszogi, az öreg suszter című, Békés Rozi pasztellszínű rajzaival kísért története, amely egy morózus, ám valójában nagyon is érző szívű idős mestert állít a középpontba. Az olvasás tanulásában nyújt közvetlen segítséget alliterációival és csengő rímeivel Móra Ferenc Zengő ABC-je, míg az önálló olvasásra készülőket Illyés Gyula átdolgozásában a Ludas Matyi várja, Szántó Piroska mozgékony, színes rajzaival kísérve. A mindennapi helyzetekhez és az illemtanhoz nyújt kiváló beszélgetési alapokat Füzesi Zsuzsa rendhagyó Beszélgetőkönyv című kötete.
A világirodalmi klasszikusok közül Boldizsár Ildikó két tematikus antológiája kapott helyet a listán: az Esti mesék fiúknak a férfias helytállásról, a kitartásról és a nők tiszteletéről szóló történeteket gyűjti egybe, míg az Esti mesék lányoknak a gyengédség, az ártatlanság és a belső értékek fontosságát hangsúlyozza Kőszeghy Csilla rajzaival. A válogatást Ezópus fabulái zárják Bíró Ágnes fordításában, amelyek frappáns állattörténeteken keresztül közvetítenek kortalanná vált, megszívlelendő tanulságokat a gyermekek számára.
Miért fontos a hagyományos, nyomtatott könyvek olvasása?
A digitális eszközök térnyerése mellett a Búzaszem iskola szakemberei különösen fontosnak tartják, hogy a gyermekek hagyományos, kézbe vehető könyvekkel találkozzanak. A valódi könyv lapozgatása, a papír érintése és a képek nézegetése bizonyítottan serkenti az agyműködést és fejleszti a finommotoros koordinációt. A felolvasott textus és a nyomtatott szöveg feldolgozása intenzív kognitív folyamatokat indít el: a képernyők készen kapott, gyorsan villódzó vizuális ingerével szemben a könyv saját belső képalkotásra készteti a gyermeket. Ez a folyamat nélkülözhetetlen a képzelőerő, a kreativitás és a hosszú távú koncentrációs készség fejlődéséhez, amelyek a későbbi iskolai tanulmányok alappillérei.