Újabb könyveket ajánl a nyári szünetre a Búzaszem iskola, most a 14–16 éveseknek

Még több mint egy hónap van hátra a nyári szünetből. A helybéli gyermekek talán már túl is vannak egy-egy remek táboron, utazáson vagy közös családi programon, a feltöltődés mellett azonban a szünidő második felében is érdemes időt szakítani az olvasásra. A júliusi hetekben a Búzaszem iskola segítségével minden napra ajánlunk egy-egy értékes olvasnivalót, amelyeket a gyerekek akár az iskolakezdésig ki is olvashatnak.

A cikksorozat negyedik részében a 14–16 éves korosztály, a kiskamaszkorból a felnőtté válás küszöbére lépő tizenévesek számára állítottak össze egy rendkívül gazdag, elgondolkodtató válogatást az iskola pedagógusai. Ebben az érzékeny, kérdésekkel teli időszakban a könyvek igazi iránytűvé válhatnak, hiszen a diákok már képesek a bonyolult lélekábrázolások átérzésére és a mély morális dilemmák megértésére.

A történelmi sorsfordulók és a hazafiság témakörében vitéz Somogyváry Gyula És mégis élünk című regénye az 1920–21-es évek Nyugat-Magyarországára kalauzol, ahol a soproni népszavazás hősies küzdelme elevenedik meg egy romantikus szerelmi szállal átszőve. Ehhez szorosan kapcsolódik Maderspach Viktor Menekülésem története / Élményeim a nyugat-magyarországi szabadságharcból című hiteles, naplószerű beszélgetése, amely a Rongyos Gárda harcaiba és a szülőföld iránti megingathatatlan hűségbe enged betekintést. Lengyel Balázs A szebeni fiúk című regényében az 1848/49-es szabadságharc gyermeki csatajátékai válnak sorsdöntő küldetéssé Bem apó oldalán, míg Hollós Korvin Lajos A Vörös-torony kincse című kalandregénye a Rákóczi-szabadságharc sodró lendületű, izgalmas kuruc világát mutatja be Eke Miska parasztfiú történetén keresztül.

Az emberi tartás és a belső méltóság próbáit állítja középpontba Mikszáth Kálmán A két koldusdiák című megható története, amelyben két árva jobbágyfiú menekül a kiszolgáltatottság elől Rákóczi kuruc táboráig. Nyilas Misi debreceni küzdelmei Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című klasszikusában a gyermeki jóság és a rideg felnőttvilág örök mementói. Harriet Beecher Stowe Tamás bátya kunyhója című, világméretű sikert aratott műve a belső szabadság diadalát hirdeti a rabszolgatartó Amerika legsötétebb korszakában. Végül Ernest Hemingway Nobel-díjas kisregénye, Az öreg halász és a tenger, Santiago emberfeletti küzdelmén keresztül mutatja meg a kitartás és a méltóságteljes helytállás felemelő igazságát.

A serdülőkor első nagy érzelmeit, viharait és titkait kutatja Mikszáth Kálmán A beszélő köntös című finom humorú történelmi idillje, amely Lestyák Mihály és a szép cigánylány, Cinna szerelmét meséli el a három részre szakadt Magyarország idején. Gárdonyi Géza Isten rabjai című regénye IV. Béla korába, a kolostorok rideg falai közé vezet, ahol Szent Margit és Jancsi fráter tragikus, tiszta vonzódása bontakozik ki. Fekete István Hajnal Badányban című lírai alkotásában a badányi erdő mélyén, egy vízimalomnál szövődő poétikus gyermekszerelem áll szemben a súlyos társadalmi akadályokkal és a somogyi betyárvilág valóságával. A világirodalom egyik legkülönlegesebb, legnyersebb és legviharosabb érzelmi drámáját pedig Emily Brontë Üvöltő szelek című remekműve hozza el, amely Catherine és Heathcliff pusztító, halálon is túlnyúló szenvedélyét ábrázolja kendőzetlen őszinteséggel.

A természet törvényei és az élet emlékei köszönnek vissza Jack London A vadon szava című világhírű regényéből, ahol Buck, a kényelemből elrabolt kutya lépésről lépésre fedezi fel magában az ősi ösztönöket az aranyláz iránt megőrült emberek kegyetlen világában. Fekete István Csí és más elbeszélések című kötete az állatvilág tiszta törvényeit fonja össze az emberi sorsokkal, míg a szerző halála előtt befejezett önéletrajzi regénye, a Ballagó idő, a somogyi szülőföld (Gölle) és a gyermekkori emlékek iránti végtelen szeretet derűs emlékműve. Gerald Durrell Családom és egyéb állatfajták című fergetegesen mulatságos regénye pedig Korfu napfényes szigetére kalauzol, bemutatva, hogyan lehet az életet és a természetet szabadon, elfogadással és sok nevetéssel megélni.

Miért fontos a hagyományos, nyomtatott könyvek olvasása?

A digitális eszközök térnyerése mellett a Búzaszem iskola szakemberei különösen fontosnak tartják, hogy a gyermekek hagyományos, kézbe vehető könyvekkel találkozzanak. A valódi könyv lapozgatása, a papír érintése és a képek nézegetése bizonyítottan serkenti az agyműködést és fejleszti a finommotoros koordinációt. A felolvasott textus és a nyomtatott szöveg feldolgozása intenzív kognitív folyamatokat indít el: a képernyők készen kapott, gyorsan villódzó vizuális ingerével szemben a könyv saját belső képalkotásra készteti a gyermeket. Ez a folyamat nélkülözhetetlen a képzelőerő, a kreativitás és a hosszú távú koncentrációs készség fejlődéséhez, amelyek a későbbi iskolai tanulmányok alappillérei.