A Gödi Körképnek a mérést végző NNK Kft. képviseletében Püski Imre okleveles környezetmérnök nyilatkozott és elmesélte a vizsgálatok menetét.
Tizenkilenc helyszínen fúrtunk le a talajba a talajvízszintig – három esetben nem sikerült talajvizet találni –, ezenkívül a felső rétegből talajmintát vettünk. A területről akkreditált módon összesen 16 talajvíz- és 328 talajmintát nyertünk – idézi a szakembert a helyi lap alapján az Infostart.
A talajmintákból a szerződés szerint csak a feltalaj mintái kerültek laboratóriumba.
Mintavételi szempontok
Az akkumulátorgyár körül 500, 1000 és 1500 méteres távolságban, koncentrikus kör alakban, a Duna felé mélyítették le fúrásokat, ezenkívül az M2-es gyorsforgalmi út túloldalán is végeztek három fúrást. Ez utóbbi területen talajvizet nem találtak, így mind a hat megfigyelőkutat a gyár és a Duna közötti területre javasolják telepíteni úgy, hogy illeszkedjenek a kiindulási elképzeléshez, vagyis a gyártól 500, 1000 és 1500 méteres távolsághoz.
Veszélyes oldószer
Az összes talajmintánál megtörtént a vizsgálat fémekre és félfémekre, az NMP oldószerre, továbbá hat kiválasztott furatnál gyakorlatilag kiterjedt majdnem minden eddig ismert és határértékkel rendelkező szennyező komponensre.
A talajvízelemzések egyrészt lefedték az általános vízkémiai összetevőket, másrészt itt is vizsgálni kellett az akkumulátorgyártásból származó/származható esetleges alkotóelemeket, például a lítium- és az NMP-koncentrációt. A mintákat akkreditált laboratóriumok elemezték – tette hozzá a szakember.
Eredmény
Püski Imre szerint
egyetlen vízmintában és egyetlen talajmintában sem volt kimutatható az NMP komponens jelenléte.
Azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az NMP-nek hivatalosan nem tudunk karcinogén, azaz rákkeltő hatásáról. Jellemző rá, hogy elég gyorsan bomlik, biológiai lebomlási ideje a termék biztonsági adatlapja alapján kb. húsz nap. Tudni érdemes még az NMP-ről, hogy normál üzemmenetben az akkumulátorgyár légszennyező anyagként bocsátja ki, és a légkörből „megfelelő” meteorológiai viszonyok között (például csapadékkal)tud eljutni a talajra, onnan pedig belemosódni a talajvízbe.
Szabályozni kellene
Az NMP nem szerepel a határértékeket tartalmazó rendeletben, jelenleg még nem dolgoztak ki rá határértéket. Ugyanakkor a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata idén áprilisban szakértői anyagot tett közzé a szennyvíz NMP koncentráció határértékének meghatározási szempontjairól: „ha egy olyan anyag kerül elő, ami természetben nem található meg és korábban nem használtak, és nincs benne jogszabályokban sem, ennek a megjelenése mindenképpen egyfajta környezetkárosodásnak a gyanúját kelti fel”, akkor a zéró tolerancia alkalmazását javasolják a jelen és jövő generációk védelme érdekében.