Lázár Vilmos emlékkővel tisztelegtek a 13 aradi vértanú előtt Gödön

A városi hagyományokat folytatva, az aradi vértanúkra emlékezve, Lázár Vilmos előtt tisztelegve, a róla elnevezett utcában, újabb emlékkövet állított Göd városa.

Az eseményen dr. Pintér György önkormányzati képviselő és Horváth Szilárd, a Búzaszem iskola igazgatója mondott beszédet – számolt be a polgármester.

A megemlékezésen rövid előadást tartottak a Búzaszem növendékei is.

Pintér György arról beszélt, hogy “az a közösség, amely nem becsüli meg hőseit, az nem lesz hosszú életű. Mi magyarok azonban megbecsüljük őket, különösen azokat, akik a szabadságunkért, függetlenségünkért harcoltak”

Gödön 2018 óta emlékköveket állítanak egy-egy vértanúnak és ez fontos dolog, mert “kell emlékezni rájuk ebben a gyorsan felejtő világban”. Kiemelte, hogy az aradi vértanúk cselekedeteikkel hősökké váltak, és ez egyértelmű a mai korban is. Majd arról beszélt, hogy ezek a hadvezérek a modernizációért is harcoltak.

“A magyar szabadság folyamatos védelemre szorul” – erre emlékeztetnek október 6-a hősei.

Az ünnepségen Horváth Szilárd, a Búzaszem iskola alapítója is szólt. Lázár Vilmos feleségének és gyerekeinek írott levelével kezdte, amelyet október 5-én fogalmazott meg. Az igazgató érzelemtől elcsukló hangon tudott csak idézni a levélből. Ebből kiderült az is, hogy Lázár Vilmos ártatlannak és mártírnak tartotta magát és, hogy isten éppen ezért nem fogja elhagyni.

Majd kevésbé ismert történelmi példákat említve arról beszélt, hogy minden a reformkorral, sőt korábban kezdődött és akkor, mi magyarok úgy döntöttünk, hogy “nem veszünk el a szláv és német tengerben”.

Majd Magyarország demokratikus hagyományairól beszélt. Bethlen Gábort, Bocskai Istvánt, az aranybullát, és a vérszerződést említve. Külön kiemelte, hogy még a török hódoltság idején is a parasztság azonnal megszervezte a vármegyéket, pedig korábban az a nemesek dolga volt. 1956 kapcsán pedig azt tartotta fontosnak, hogy minden kis településen megalakultak a nemzeti bizottságok, “ezek igazi demokratikus hagyományok”.

Ezek után szóba hozta a magyarok elleni külföldi “jogállami” eljárásokat. 1046-ban a német császár próbálkozott eltörölni Szent István törvényeit, 1848-49-ben az elfogadott és az uralkodó által szentesített áprilisi törvényeket akarták fegyverrel érvényteleníteni Jellasics által. Majd felemlítette, hogy 175 éve pénzügyi- és ipari bojkott alatt álltunk, de “a magyarok mégis megcsinálták”, működtették az országukat, a hadsereget.

Azzal zárta mondanivalóját, hogy Lázár Vilmosék pontosan tudták, hogy a magyar szuverenitásért harcolnak, és nekünk 2024-ben is pontosan ez a dolgunk.