Tuzson János a 20. század eleji magyar természettudomány egyik legmeghatározóbb alakja volt. Kutatási területe rendkívül széles skálán mozgott: a növényrendszertantól kezdve a növényföldrajzon át egészen a fás növények szöveti felépítéséig mélyedt el a tudományban.
A professzor nem csupán elméleti szakember volt; 1912 és 1940 között a budapesti Egyetemi Botanikus Kert (a mai Füvészkert) igazgatójaként is tevékenykedett. Nevéhez fűződik a bükk- és fenyőfélék fosszilis maradványainak kutatása, de ő volt az is, aki felismerte a gödi adottságok jelentőségét a növényhonosítás szempontjából.
A Huzella-kert: Egy élő laboratórium
A kert eredetileg dr. Huzella Tivadar rákkutató professzor tulajdonában állt, aki a területet tudományos kutatóhelyként és családi birtokként használta. A két tudós barátsága és közös munkája révén a kert botanikai értéke folyamatosan gyarapodott.
A kertben Tuzson János közreműködésével számos olyan tájidegen fajt honosítottak meg, amelyek a mai napig a terület ékkövei.
Tudományos örökség
A terület jelenleg az ELTE Füvészkertjének kezelésében áll, megőrizve azt a kutatói szemléletet, amelyet a professzor képviselt. A helybéliek és a látogatók számára a kert ma már országos jelentőségű természetvédelmi terület, amely bemutatja a Duna-menti ligeterdők és a telepített dísznövények harmonikus együttélését.
Családi kötelékek
A Tuzson név nemcsak a múlt tudományos sikerei miatt cseng ismerősen a gödi közösség számára. A botanikus professzor szellemi öröksége a közéletben is tovább él: dédunokája, dr. Tuzson Bence, jelenleg is a térség országgyűlési képviselőjeként dolgozik a városért.