70 éve történt az Ilka-patak zárása

A napokban tapasztalt zord téli időjárás, a Duna jégzajlása és a hajnali mínusz 10 fok alatti hőmérséklet emlékeztetnek Göd történetének egyik legkritikusabb természeti katasztrófájára, az 1956-os jeges árvízre. A korabeli dokumentumok és az Ilka-patak szabályozásáról fennmaradt felvételek tanúskodnak a helybéliek megfeszített védekezési munkálatairól.

Az 1956-os eseményeket megelőzően jelentős mennyiségű hó halmozódott fel a Duna vízgyűjtő területén. A februári rendkívüli hideg hatására a folyón Pozsonyig vastag jégpáncél alakult ki, amelyet a február végi hirtelen enyhülés és a mintegy 100 mm-nyi kiegészítő csapadék intenzív olvadásnak indított.

A kialakuló árhullám a Duna magyarországi szakaszán számos jégtorlaszt hozott létre, aminek következtében a vízszint 28–103 centiméterrel haladta meg a korábbi maximumokat. A jeges árvíz következményei súlyosak voltak:

  • Elöntött területek: Összesen 740 négyzetkilométernyi terület került víz alá.
  • Kitelepítések: 39 községből mintegy 60 000 embert kellett biztonságos helyre költöztetni.
  • Anyagi kár: A védekezési költségekkel együtt a kár mértéke elérte a 627 millió forintot.

Helyi védekezés és az Ilka-patak szerepe

A Somogyi Miklós hagyatékából származó, “Jelentés az 1956 évi márciusi jeges árvízről” című albumban rögzített fekete-fehér felvétel a felsőgödi Ilka-patak elzárásának és a töltések megerősítésének kritikus pillanatait örökítette meg. Az 1954-es és 1956-os árvizeket követően kezdődött meg a dunai töltések azon korszerű továbbfejlesztése, amely a mai védművek alapjait is jelenti.

Felsőgöd arculatát és természetföldrajzát alapvetően meghatározza ez a vízfolyás. Az Ilka-patak a forrástól a Duna-parti zsilipig 4,3 kilométer hosszan kanyarog. Emellett a Gödi-lápréten (közismertebb nevén a golfpályán) keresztülhalad a termálfürdő elfolyó vizéből kialakult mesterséges vízfolyás is, amely a vasutat keresztezve éri el a patakot.

Ökológiai jelentőség és örökség

A szabályozási munkálatok és a zsiliprendszerek kiépítése óta a két kisvízfolyás kiemelt szerepet tölt be a település életében. A nyári hónapokban is stabil vízhozamuknak köszönhetően fontos ökológiai folyosóként kötik össze Felsőgöd kertvárosias részeit a Dunával és a fennmaradt természetközeli területekkel – olvasható a gödi almanachban.

A mostani fagyos reggeleken a gödi emberek számára a patak látványa nemcsak a természet szépségét, hanem a múltbéli összefogás és a sikeres árvízi védekezés emlékét is felidézi.